|
Na persze, de hogyan? - kérdezhetnéd némi éllel. Mindenki csak arról papol, hogy relaxálj, meditálj, emeld a rezgésszámod, legyél vegetariánus, élj a vonzás törvénye szerint, de különben is mindjárt itt a világvége.
Azért ne add fel. Szánj naponta néhány csendes percet önmagadra. Mondom csendeset. Nem, ne szóljon a tv. Nem, zene se. Tereld ki a családot. Hagyjanak békén.
Csak te legyél. Ott. És akkor.
Itt és most csak én vagyok.
Lélegezz mélyeket. Hunyd le a szemed. Maradj így. NE MOCOROGJ. Engedd el magad. Lazítsd el a tagjaidat.
Laza vagyok. A feszültség mint valami langy fuvallat elszáll.
Béke van, csend, nyugalom. És fény. Nézd csak! Látod? Egy halvány fénysugár. Megcirógatja az arcodat. Hív. Menj vele. Kövesd.
Egyre szélesebb a sugár, egyre kellemesebb a melege. Átjárja testedet. Átragyog rajtad. Lényeddé válik és te lényévé válsz. Áradtok tovább az űrben. A forráshoz. Látod? A forrás lüktet, pulzál, hív. Menj. Olvadj belé. Érezd, ahogyan feloldódsz benne. Érezd a szeretetét. Válj eggyé a szeretettel. Te magad vagy a szeretet. Te magad vagy a fény. Ragyogj be mindent. Ragyogd be az általad ismert világot, és az ismeretlen tartományokat is. Csak ragyogj. Most nincs más dolgod. Ragyogj.
És most lásd, hogy kiszállsz a forrásból.
Elindulsz a fénysugárral visszafelé, a saját világod felé. Tele vagy fénnyel, ragyogással és a szeretet melegével.
Látod az otthonodat, látod a testedet, amint kényelmesen pihen. És most, mint valami karosszékbe, lágyan visszahuppansz belé.
Vegyél néhány mély lélegzetet.
Nyisd ki a szemed.
Ragyog a világ. Látod?
Így lépj át a fénybe. Ügyes voltál. Megérkeztél. Isten hozott. | 
