Péntek, 2017 November 24, 4:40:00Nyitólap | Regisztráció | Belépés

Honlap-menü

Belépés

A fejezet kategóriái

Cikkeim [46]

Keresés

Körkérdésünk

Értékeld honlapomat
Összes válasz: 4

Mini-chat

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Cikkek katalógusa
Nyitólap » Cikkek » Cikkeim

Anthony de Mello: A csend szava (részletek)

ÁTALAKULÁS

A tanítványnak, aki állandóan panaszkodott másokra, azt mondta a Mester: 
-Ha békét akarsz, keresd a változást magadban, ne másokban. Könnyebb a lábadat védeni egy szandállal, mint szőnyeggel borítani az egész földet.

VÉGZET

Egy asszonynak, aki a végzete ellen panaszkodott, ezt válaszolta a Mester: 
-Te alakítod a végzetedet. 
-De arról én nem tehetek, hogy nőnek születtem. 
-Hogy valaki nőnek születik, az nem végzet. Az a sors. A végzet az, hogy hogyan fogadod el női mivoltodat, s mit hozol ki belőle.

NAGYSÁG

-Az a baj a világgal -mondta sóhajtva a Mester -, hogy az emberek nem akarnak felnőni. 
-Mikor mondhatjuk valakiről, hogy már felnőtt? -kérdezte az egyik tanítvány. 
-Amikor már nem szükséges, hogy hazudjunk neki bármiről is.

HELYESLÉS

Egy asszony, fia halálán érzett nagy bánatában a Mesterhez fordult vigaszért. A Mester türelmesen végighallgatta, amíg kiöntötte szívfájdalmát, majd szelíden így szólt: 
-Kedvesem, én nem tudom letörölni a könnyeidet. Csak arra tudlak megtanítani, hogyan tedd őket szentté.

JOBBRAFORDULÁS

Egy fiatalember elherdálta az egész örökségét. Ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, mikor már nem volt egy vasa sem, észrevette, hogy barátai sincsenek már. 
Kétségbeesésében felkereste a Mestert, és azt kérdezte: 
-Mi lesz velem? Se pénzem, se barátom. 
-Ne izgulj, fiam. Jegyezd meg, amit mondok: Minden jóra fog fordulni ismét. 
Felcsillant a remény a fiatalember szemében. 
-Gazdag leszek megint? 
-Nem. Hozzá fogsz szokni a magányhoz és a nincstelenséghez.

SZAVAK

A tanítványok elmerülve vitatkoztak Lao-ce mondásán, amely így hangzott: 
      Akik tudják, nem mondják; 
      Akik mondják, nem tudják. 
Amikor a Mester belépett, megkérdezték, pontosan mit jelentenek e szavak. Ő azt kérdezte tőlük: 
-Melyiketek ismeri a rózsa illatát? 
Mindegyikük ismerte. Erre azt mondta a Mester: 
-Most foglaljátok szavakba! 
Mindegyikük hallgatott.

ILLÚZIÓ

-Hogyan nyerhetem el az örök életet? 
-Az örök élet most van. Élj a jelenben! 
-Dehát a jelenben élek, vagy nem? 
-Nem. 
-Miért nem? 
-Mert még nem dobtad el a múltad. 
-Miért kellene eldobnom a múltam? Nem volt abban minden rossz. 
-A múltat nem azért kell eldobni, mert rossz, hanem mert halott.

ÚJJÁSZÜLETÉS

-Szakíts teljesen a múltaddal, és elnyered a megvilágosodást - mondta a Mester. 
-Én fokozatosan szakítok a múltammal. 
-A növekedés fokozatosan történik, de a megvilágosodás egy pillanat műve. 
Később még hozzátette: 
-Vegyük például az ugrást. A szakadékon nem juthatsz át kis szökkenésekkel.

FELFEDEZÉS

-Segíts Istent megtalálni! 
-Senkisem segíthet ebben. 
-Miért nem? 
-Ugyanazért, amiért senkisem segíthet a halnak, hogy megtalálja az óceánt.

MEGÉRKEZÉS

-Könnyű-e a megvilágosodás útja, vagy nehéz? 
-Egyik sem. 
-Hogyhogy egyik sem? 
-Úgy, hogy ilyen nincs is. 
-De akkor hogyan érünk célba? 
-Sehogy sem. Ez egy utazás távolság nélkül. Hagyj fel az utazással, és megérkezel.

KÖNNYEDSÉG

Egy embernek, aki tétovázott elkezdeni a lelki életet a lemondásoktól és az erőfeszítésektől való félelme miatt, azt mondta a Mester: 
-Mennyi erőfeszítésbe és önmegtagadásba kerül kinyitni a szemet és látni?

SZENTSÉG

Annak a prédikátornak , aki állandóan azt hangoztatta, hogy építsük be Istent az életünkbe, a Mester ezt mondta: 
-Ő már ott van. A mi feladatunk az, hogy ezt észrevegyük.

MENNYORSZÁG

A tanítványtól, aki szinte megszállottan a halál utáni élettel foglalkozott, megkérdezte a Mester: 
 - Minek foglalkozol a másvilággal? 
 - Lehetséges-e nem gondolni rá? 
 - Persze. 
 - Hogyan? 
 - Úgy, hogy már most a mennyben élsz. 
 - És hol a mennyország? 
 - A jelenben; itt és most.

ALKALMATLANSÁG

A Mester állandóan hangsúlyozta, hogy maga az "Isten" szó és fogalom a végső akadálya annak, hogy elérjünk 
istenhez. Ez annyira felbőszítette a helyi papot, hogy hirtelen dühében beállított a Mesterhez a kérdés 
megvitatására. 
 - Miért ne segíthetne az "Isten" szó eljutni magához Istenhez? - kérdezte a pap. 
 - Természetesen segíthet - válaszolt nyugodtan a Mester. 
 - De hogyan lehet valami segítség is, meg akadály is? 
 - A szamár, amely a kapuig hoz, nem az az eszköz, amely által bejutsz a házba.

VIRRASZTÁS

-Van valami, amit én magam tehetnék azért, hogy elnyerjem a megvilágosodást? 
-Körülbelül annyi, amennyit azért tehetsz, hogy a Nap reggel felkeljen. 
-De akkor mi haszna van a lelkigyakorlatoknak, amelyeket kötelezővé teszel számomra? 
-Hogy biztosan ébren legyél, amikor a Nap kezd felkelni.

KÉT SZERZETES

Két szerzetes - egy öreg és egy fiatal - a kolostorba tart. Egy megáradt folyón kell átkelniük. A folyó partján egy fiatal nő áll, micsoda veszély, kísértés egy cölibátusban élő embernek. 
Az öreg szerzetes elfordítja a fejét, tudomásul sem veszi a nő jelenlétét. A fiatal egyszerűen odamegy, a nyakába veszi a lányt és átviszi a folyón. 
Ezután a két szerzetes szótlanul gyalogol tovább. Végül az öreg nem bírja tovább, kifakad, megfeddi a fiatalt, hogy miért tett ilyet, nem szabad, a fogadalom tiltja. 
A fiatal csak ennyit mond: 
- Én letettem a lányt a folyó túlpartján, de te még mindig cipeled.

Kategória: Cikkeim | Hozzáadta: sugar_celia (2011 Március 27) | Szerző: Anthony de Mello: A csend szava
Megtekintések száma: 201 | Tag-ek(kulcsszavak): Anthony de Mello, bölcsesség, filozófia, tanítás | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *:
Copyright MyCorp © 2017 | Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben